Gyümölcsoltó Boldogasszony
Édesapám Gyümölcsöskertje
Édesapámnak volt egy kertje/telke szülővárosomtól mintegy 10 kilométerre. Mindenféle termett ott. Szőlő, konyhakerti növények, zöldségek, rengeteg gyümölcsfát ültetett, de volt ott ribizli-, málna- és piszkebokor is.
Tavasz derekán, március vége felé, mikor már az idő kissé megenyhült, édesapám mindig izgatottan várta, hogy mehessen „oltani”. Hidd el, gyerekfejjel nem nagyon értettem, mire ez a nagy sietség, miért épp akkor és egyáltalán, mire való ez az egész?!
S hogy miért?
Minthogy édesapám kora ifjúságomat nem élte meg, soha nem is láttam át az összefüggéseket, jóllehet, mivel magam kertet nem művelek, nem is igen kerestem a választ.
És most, felnőtt, „vén” fejjel kellett megtudnom, miért és miért akkor! Mert ez volt Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – egyszersmind Mária fogantatásának, a magvaknak és a szemzés hagyományának ünnepe!
S hogy most épp honnan tudom?
Kirándulás Nagykanizsára
Nagykanizsán és annak környékén kirándultunk a minap. Iharosberényben áll az Inkey család kastélya. Itt hallottam egy történetet. Idős, fogatlan néni mesélte (nem engedte, hogy lefotózzam).
Meséli, hogy az egyik Inkey báró, mérhetetlen gőgjében úgy határozott, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján vágatja ki gyönyörű, szépen-termő gyümölcsfáit. Az összeset mégpedig.
Amint az első fejszecsapás megtörtént, végeláthatatlan, emberi szem nem látta méretű hangyabolyra bukkantak. A hangyák temérdek serege rámászott a báróra és rágni kezdte tagjait. Hiába zárkózott be kastélyának egyik legrejtettebb zugába, a hangyák követték, bemásztak a legapróbb réseken, repedéseken, s rágták – rágták egészen addig, míg a báró kínjaiba belepusztult.
A néni elmondása szerint a közeli kápolnát is a család építtette – engesztelésül.
Mégis, miért mondom el mindezt? Nyilvánvalóan szeretném a régi, magyarországi hagyományokat ápolni és terjeszteni, megismertetni veled, veletek.
Mesélem továbbá azért is, mert…. A folytatást megtalálod itt: