Fájdalomcsillapítás Hanggal
Fájdalomcsillapítás Hanggal című írásom az egyedi, személyreszabott fájdalom csillapításáról szól. Az itt leírt tapasztalatok mindegyike saját élményen, saját, általam megélt érzéseken alapszik.
Az, hogy a hang hatással van ránk, rég tudom és szerintem magad is jól tudod.
Pedig két élményem is igazán borzasztó volt. Elmesélem neked.
Az első tapasztalás
Alágipszelt, bekötözött karral üldögéltem íróasztalom előtt és örömmel láttam, hogy egyik régi, kedves ismerősöm egy videót küldött nekem! Azonnal elindítottam. Csak azt nem vettem észre, hogy nagyon hangosra volt állítva. Felbődült a zene, mondom, iszonytató hangerővel…
Olyan fájdalom futott végig a karomon, hogy azt hittem, megőrülök!
A második tapasztalás
Pár héttel később (akkor már nem viseltem a kötést, de a karom még mindig érzékeny volt) néhány száz méterre tőlem, egy sportautó robbantotta be motorját…
Úgy belenyilallt ismét a fájdalom a karomba, hogy csaknem összeestem. Fájt is még egy jó ideig.
Tudod , ezek rettentő kellemetlen élmények. DE! Azt mindenképp bizonyítják, hogy a hang hatással van testünkre, akár hiszünk benne, akár nem.
Az új megközelítés
Megmondom neked nyíltan, én már évekkel ezelőtt is vettem részt hangfürdőn.
Kellemes volt. Szép élmény volt. Mégis, valahogy minduntalan azt éreztem, nem oda való vagyok. Állandóan zizeregtem, mocorogtam, leskelődtem; nem tudtam egy percig nyugton feküdni… Folyvást azt figyeltem, Kati hogyan üti meg azt a gongot, vagy a hangtálak valamelyikét…
Aztán bekövetkezett a baj, és én itt roskadoztam a kajla kezemmel. (Elestem kerékpárral egy vasúti kereszteződésben, melynek következtében kificamodott a könyököm. Ha részletesebben szeretnéd elolvasni, itt találod).
https://www.eszterhejja.hu/balesetet-szenvedtem/
Pedig, annyira büszke voltam magamra! Hogy egészséges vagyok, nem szoktam betegeskedni, nincsenek fájdalmaim…
Eddig nem is nagyon voltak. Most azonban, kapom a megpróbáltatásokat.
Állapotom nem nagyon akart javulni, így végső kétségbeesésemben bejelentkeztem egy egyéni hangfürdőre.
Mikor a hang megreked
Az első alkalom katasztrofális volt. Azok a csodálatosan összeválogatott, hosszan, gyönyörűen zengő tálak alig akartak megszólalni! Ha mégis, olyan rövid idő alatt elsorvadt hangjuk, hogy csaknem sírva fakadtam. Pedig jól ismerem azokat a hangtálakat! Mondom, többször voltam már hangfürdőn és a Hangpancsi® tanfolyamon is azokon tanultam! Hogy a hangjuk eltört, nem az ő hibájuk. Engem terhel minden felelősség. Én voltam olyan kegyetlen állapotban.
A hangvilla pedig? Melynek rezgése szépen, zengzetesen kellett volna végigfutnia a karomon…
Alig helyezte oda Kati a csuklómra, máris elnémult! A könyökömön szintén. A vállamon? Meg sem szólalt.
Elég siralmas volt.
Második alkalommal (egy héttel később) szintén nem dicsekedhetem. Kissé jobban szóltak ugyan a tálak és a hangvilla sem azonnal némult el csontjaimon (csak két másodperc után), de… Korántsem volt szívderítő.
Azt azonban mégis el kell ismernem, hogy fájdalmaim valamiképp enyhültek. Mindkét alkalommal azt tapasztaltam, hogy a hangfürdő napján és az azt követő nap mintha nem éreztem volna fájdalmat.
S hogy mindezt miért mesélem el most neked? Azért mondom el, mert igen, a megpróbáltatások jönnek. Mindannyiunk életében vannak és lesznek buktatók, megoldandó feladatok, ilyen-olyan események. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy védtelen áldozatként pusztán sodródnunk kell az árral és kiszolgáltatottan nézni a változásokat! Nem! Korántsem! Sőt!
Kecsegtető Kilátások
A harmadik alkalom azonban (újabb egy hét múlva) még kecsegtetőbb volt! Mégpedig tudod, miért? Mert szándékosan a gyógymasszázs utáni napon mentem! Ha még nem voltál gyógymasszázson, kívánom, soha ne is menj! Iszonyú fájdalommal jár, nem csak ott, helyben, a helyszínen, hanem utána, otthon, még két és fél napig.
Igen, persze mondhatod, hogy ó, hát az ember természetes gyógyulása és majd most már biztosan nem lett volna olyan rossz és a többi…
Tudom, hogy éppen olyan rossz lett volna. Ugyanúgy fájt a masszázs is, mint előző alkalmakkor. Ugyanúgy kezdődött a fájdalom este, mint mindig előtte.
Épp ezért – hogy ne kelljen már megint két és fél napig szenvednem és elviselnem ezt a fájdalmat minden egyes tagomban, ahol a gyógymasszőr hozzámért (nem, nem vettem be fájdalomcsillapítót) – hétfőn elmentem a masszázsra, kedden pedig hangfürdőre.
Éltél már meg csodát valaha? Nem fájtak a tagjaim!!!
Úgyhogy most alig várom a vasárnapot, mert Kati azt ígérte, beletehetem a karomat valamelyik tálba!