-
Hányféle farsang létezett eredendően Magyarországon?
Eredendően három farsangi időszakot különböztetünk meg.
- Bárányfarsang: ősszel kezdődött (mikor a borok már kiforrtak, kenyér akadt bőven, a baromfi és a vágómarha meghízott) és tartott Katalin napig, azaz november 25-ig.
- Nagyfarsang: Vízkereszttől (január 6) – húshagyó, azaz Hamvazószerdáig (húsvét előtt 40 nap).
- Zöld farsang: amely Húsvéttól – Áldozócsütörtökig, (másnéven Pünkösdig) tartott.
-
Hány csoportba oszthatók a farsangi szokások?
Tulajdonképpen két csoportba:
- Különböző munkaalkalmakhoz – fonás, kukoricamorzsolás, dohánysimítás – kapcsolódó mókás; a telet, hideget, gonosz lelket elűző rituális szokások
- Szórakoztató, táncos, mulató szokások
-
Mi mindent ünneplünk Vízkereszt napján?
- A Napkeleti Bölcsek imádása
- Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban
- Jézus első csodája a Kánai menyegzőn – a víz borrá változtatása
-
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe egyházi szertartás vagy népszokás?
Mindkettő.
-
Mit tudunk Hamvazószerdáról?
Hamvazószerda a Nagyböjt kezdő napja, Húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. nap. A törekvés, Jézus 40 napos böjtjének követésére a keleti és a nyugati kereszténységben egyaránt igen erőteljes volt.
Maga a név az őskeresztények azon szokásából származik, hogy vezeklésként hamut szórtak a fejükre. Mind a mai napig élő szokás a hamvazkodás, mint egyházi szertartás, melynek keretében a pap hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára az „Emlékezzél ember, porból lettél, s porrá leszel” szavak kíséretében.
-
Mire utal a Tobzódó Csütörtök kifejezés?
A néphagyomány szerint a Hamvazószerdát követő csütörtök különleges helyet foglal(t) el a naptárban. Szokás szerint ezen a napon felfüggesztették a böjtöt, hogy a megmaradt farsangi ételeket bűntudat nélkül elfogyaszthassák a hívők.
-
Milyen legenda/hagyomány köthető Vince napjához?
Szent Vince a szőlőtermesztők, szőlészek, borászok és borkedvelők védőszentje.
Magyarországon is elterjedt a „Vincevessző” szokása. Vince napján (január 22-én) a szőlősgazdák szőlővesszőket metszettek, melyeket meleg vízbe állítottak. A vesszőkön megjelenő rügyek mennyiségéből következtettek arra, hogy a termés bőséges avagy kevés lesz.
-
Mi az a Balázsolás és honnan ered?
Szent Balázs a torok, énekesek, kikiáltók védőszentje, számos csodája ismert, mint például annak a gyermeknek a megmentése, akinek halszálka akadt a torkán.
Balázs-napkor (február 3) templomba viszik a gyermekeket, akik torkához a pap két, keresztben tartott, vagy Y alakban hajlított és összekötött (összeöntött) gyertyát tart, miközben a Balázs-áldás sorait mormolja.
Két verset ajánlok sok szeretettel figyelmedbe:
- Babits Mihály: Balázsolás
https://mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers1002.htm
- Rónay György: Babits a betegágyon
- Pilinszky János: Balázsolásra
https://reader.dia.hu/document/Pilinszky_Janos-Publicisztikai_irasok-129
-
Honnan ered a Gergely nap, milyen szokás köthető hozzá?
Március 12, a Julianus naptárban a tavaszi napéjegyenlőség napja. Gergely napjának ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, aki I. Gergely pápát az iskolák megalapítóját és a gregorián éneklést megteremtőjét az iskolák védőszentjévé avatta.
A Gergelyjárás szokása köthető hozzá.
-
Hányféle fánkot ismersz?
Ha meg tudsz nevezni négy különféle fánkot, te nyertél! Én utánanéztem a különböző fánkoknak, ezeket találtam, fogadd őket szeretettel:
Szalagos, csöröge, egérke, csokis, Bismarc, amerikai, berliner, Eclaire, farsangi, lekváros, vaníliás, pudingos, túrós, rózsafánk, virágfánk, képviselőfánk, pillefánk, krumplis fánk, churros, minifánk, bögrés, tejfölös, joghurtos fánk, lyukas fánk, Limara fánk, és akkor még ott vannak a gyors, könnyű, egyszerű, 5 perces, 10 perces valamint a gluténmentes fánkok.
-
Igaz vagy hamis? A Farsang és a Karnevál szavak jelentése ugyanaz.
Igaz. A farsang – sok éven és áttéten keresztül a német der Faschingsdienstag (húshagyókedd), míg a karnevál az olasz carnelevare (szó szerint carne levare azaz hústól megszabadulni, húst elhagyni).
by 