Mi Nők és a Pénz

Mi Nők és a Pénz című írásom pénzügyekkel kapcsolatos téveszméinkről, és arról, hogy mit tehetünk pénzügyi kapcsolataink javításáért.

Mondd, hogy viszonyulsz a pénzhez? Milyen a kapcsolatod vele? Szereted? Félsz tőle? Ignorálod?

Ha következetes vagy a pénzzel kapcsolatosan és tudatosan kezeled azt, kérlek, ne is olvasd tovább!

Éreztél már olyat, hogy…

Neked szól azonban ez a levél, ha éreztél már olyat, hogy

» majd másvalaki elintézi helyettem a pénzügyeket;

» én nem tudok a pénzzel bánni;

» akik jól kezelik a pénzt, mind mohók és kapzsik;

» nem lehet igazán spirituális az, akinek sok pénze van;

» én nem vagyok elég jó (tehetséges, okos… stb) a pénzügyeinkhez;

» szegény családból jövök, nincs igazán jó anyagi hátterem

Gondoltál már valaha bármelyikre is?

Szívügyeink – avagy az emocionális pénz

Én alapvetően azt hiszem, mi nők, nem közelíthetjük meg a pénzkérdést racionálisan, csak a számokból és puszta tényekből kiindulva. Számunkra a pénz igenis emocionális. Érzelmi alapokon nyugszik.

Mondok neked egy példát. Gyermekeit egyedül nevelő anyuka. Adósság a vállán, ki kell fizetni a lakás törlesztőrészleteit, akár tetszik, akár nem. Dolgozik, küzd, átutalja az e havi törlesztő részletet. Tudja, hogy örülnie kellene! Büszkének kellene lennie magára! Mégsem az. Miért? Mert a szíve szakad meg, hogy mindeközben nem tudja befizetni a kislánya táncóráit és a kisfia jégkorong edzéseit. Pedig mindkét gyermek tehetséges, szereti is az általa választott sportot…

És akkor zokogva meséli nekem, hogy „Eszter, elégedettnek kellene lennem! Van fedél a fejünk fölött, van állásom, tudok enni adni a gyerekeimnek, látod, még a törlesztőt is befizettem”.

Mondd meg nekem, hogyan lehetne boldog, miközben a szíve vérzik a gyermekei miatt!

Szóval, erre mondom én azt, hogy nem szabad! Nem szabad csak az észérveinket felsorakoztatni pénzügyi döntéseink mögé!

A jó hír az, hogy mindig van megoldás!

Gyengeségünk illúziójában

Azt hiszem, ez az egész pénzhez való viszonyunk, és az, hogy mindig a férfiakra testáljuk a döntéseket, valahonnan az alárendelt érzésünkből fakad. Mert fizikailag valóban gyengébbek vagyunk, mint a férfiak. Kisebbek, törékenyebbek, alacsonyabbak… És ettől valahogy állandóan alá is rendeljük magunkat nekik.

Évezredek hozadéka

Mindehhez persze még hozzájárul, hogy emberöltőkön át csak a fiúk tanulhattak. Iskoláik elvégzése után ők kerestek. Persze, hogy ők osztották be a pénzt. Aztán a férfiak bankárok lettek, tőzsdére mentek, mialatt mi nők…

A Félelmetes Ismeretlen

Pedig, én hiszem (és soha, semmiben sem kell velem egyetértened), én mégis hiszem, hogy az ismeretlenben élni sokkal félelmetesebb, mint tudni a valót. Szerintem pontosan ez a káosz, ez a bizonytalanság és pénzügyi összevisszaság amelyben élünk, okozza a félelmet, aggodalmat és szorongást, amelyet a pénzzel kapcsolatban érzünk!

És talán pontosan ez az, amiért átengedjük az irányítást a pénzügyek fölött. Hagyjuk, hogy mások mondják meg nekünk, mi az érték. Mi fontos a MI számunkra. S hogy a mi lelkünknek – szívünknek mi okoz örömet.

A pénzügyi siker, a pénzbeni érték, hogy NEKED mi a célod, számodra mi a fontos a pénzzel kapcsolatban, az olyasvalami, amit NEKED, magadnak kell meghatároznod.

Az első lépés

Meggyőződésem, hogy amint eldöntöttük, kezünkbe vesszük pénzügyeinket, az első és legeslegeslegfontosabb lépés a tisztánlátás.

Miért? Mert a bizonyosság, a nyugalom és stabilitás a pénzügyi lehetőségek megteremtéséből fakad.

Tudnunk kell, egyáltalán, hol állunk!  Hol tartunk? Mennyi a bevételünk? Mennyi a kiadásunk? Mindez hogyan oszlik meg?

Ehhez az első és legfontosabb lépés: tudd meg, de forintra pontosan, mennyi a jövedelmed és az merre, hova folyik el! Gyűjtsd össze a pénzügyi kimutatásokat, banki átutalásaidat. Kezdd el összeírni, napról napra, mikor, hol, mennyit költesz.

Színes kiemelő filctollak

Ami egyébként nekem nagyon bevált, az a visszatekintés. Kinyomtattam az elmúlt hónap banki átutalásainak listáját és elkezdtem színes kiemelő filctollakkal jelölni a különböző kiadásokat.

Zöld színnel kihúztam az élelmiszer bevásárlásainkat. Kékkel azokat a tételeket, amelyeket könyvekre költöttem. Barnával a tankolásokat. Rózsaszínnel a közös havi bevételünket. Citromsárgával azt, ami a ruházkodásra ment el… és így tovább.

(Később az elmúlt három hónap, majd félév adatait is kielemeztem, de kezdésként szerintem gyűjtsd be egy hónap bevételeit és kiadásait, máris sokkal tisztábban látsz majd).

A belső forrás

Végül, van még valami, és ez lényegesebb mindannál, amit eddig leírtam a pénzzel kapcsolatban. Ez pedig az eredő. Az a legbensőbb ok, amiért annyit költesz arra, amire, amennyit.

És most nem a lakás törleszőrészletéről beszélek. És nem a nyaralásról vagy az új ékszerről, (ami persze mind nagyon fontos). Ám ez csak a felszín. Én most nem ezt kérdezem. Az a belső forrás érdekel. Tudod, mire gondolok.

Nekem nagyon sokáig tartott megfogalmazni és önmagamnak bevallani, miért költök annyi pénzt tanfolyamokra, kurzusokra, workshopokra és könyvekre. De megtaláltam, honnan fakad.

Amikor pedig összegyűjtöttem annyi bátorságot, hogy szembenézzek vele, négy napig sírtam utána.

(És még most sem tudok elfogulatlanul, anélkül, hogy könny gyűlne a szemembe, beszélni róla).

Szeretettel,

Eszter